A neurológusok sok beteggel (nem csak Sclerosis Multiplex-es beteggel) ezt csinálják. Visszaélnek a doktori címükkel. :
Eutanázia
Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”, de van e jogunk a halálhoz? Magyarországon az aktív eutanázia tilos, a passzív eutanázia szigorú szabályok betartásával megengedett.
A legtöbb vitát az aktív eutanázia kérdése gerjeszti. Európában leginkább elhíresült ügy a központi idegrendszer motoros sejtjeinek degeneratív megbetegedésében szenvedő, brit Diane Pretty esete, aki az angol királyi ügyészségtől kérte, hogy biztosítsák, hogy a férje ellen nem indul eljárás, amennyiben a halálba segíti őt. Kérelmét több bírósági szinten elutasították. Ekkor a strasbourgi bírósághoz fordult, miszerint az alapvető emberi jogait sérti, hogy a brit hatóságok nem hagyják dönteni a saját haláláról. Kérelmét itt is elutasították.
Az Európai Unióban jelenleg Hollandiában és Belgiumban engedélyezett az orvosok közreműködésével végrehajtott aktív eutanázia. A kezdeti magasabb számú igénybevétel után az eljárást kérelmezők száma csökken.
Magyarországon tilos az aktív eutanázia
A jelenlegi magyar szabályozás szerint tilos valakit tevékenyen a halálba segíteni (aktív eutanázia). Ez vagy emberölésnek, vagy öngyilkosságban való közreműködésnek minősül, mely cselekményeket a Büntetőtörvénykönyv öttől tizenöt évig, illetve öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
A passzív eutanázia engedélyezett
Ugyanakkor a beteg önrendelkezési joga (1997. évi CLIV. Eütv.) alapján szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Az egészségügyi beavatkozások előfeltétele, hogy abba a beteg beleegyezzen, a beleegyezését megelőzően megfelelően tájékoztatni kell a betegségéről és a beavatkozásról, az esetleges szövődményekről. Tehát meg kell adni minden információt arra vonatkozóan, hogy a beteg eldönthesse „megéri” e neki igénybe venni az ellátást.
Néhányan úgy érzik, hogy a felajánlott egészségügyi szolgáltatás a szenvedéseiket csupán meghosszabbítani képes. Amennyiben a beteg cselekvőképes és a beavatkozás elmaradása mások életét vagy testi épségét (beleértve a magzatot is) nem veszélyezteti, megilleti az ellátás visszautasításának joga.
Minden olyan ellátást (pl: kemoterápia, sugárterápia), amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következik be, kizárólag közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lehet visszautasítani és ezt az egészségügyi dokumentációban is rögzíteni kell. Ugyanilyen formában lehet visszautasítani az életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat is, amennyiben ezzel csupán a betegség természetes lefolyását teszik lehetővé, mivel a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan (passzív eutanázia). A beteg ebben az esetben is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.
Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítása csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt –ismételten vissza kell utasítania a beavatkozást. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.
Az egészségügyi törvény azt is előírja, hogy meg kell próbálni a beteget meggyőzni, hogy ne utasítsa vissza a kezelést.
Amennyiben cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes a beteg, nem utasítható vissza az olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be. Amennyiben életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasításáról van szó az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. Együttműködés hiányában akár a rendőrség közreműködését is igénybe veheti a kezelőorvos.
Itthon nem elfogadott a kegyes halál
Magyarországon is vannak szervezetek (pl: TASZ) akik küzdenek az aktív eutanázia legalizálásáért. Azonban a hospice szolgálatok állásfoglalása szerint a jelenlegi fájdalomcsillapítási lehetőségek, és az egyre jobb palliatív terápiák mellett nincs létjogosultsága az aktív eutanáziának. (A palliatív terápia a súlyos állapotban lévő, haldokló betegek sokoldalú testi, lelki, szociális ellátása.) Továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban kimondta, hogy "a modern palliatív kezelés megjelenésével szükségtelenné vált az önkéntes eutanázia törvényesítése." Az Orvosi Kamara nem tartja az orvosi hivatással összeegyeztethetőnek, hogy egy esetleges aktív eutanázia engedélyezése esetében az orvosok közreműködését kellene igénybe venni, hiszen az orvosok a hippokratészi esküjükben az életre esküdtek fel.
A legtöbb egyház ellenzi az aktív eutanáziát, mondván bízzuk Istenre a döntést, mikor legyen vége az ember életének, ugyanakkor fontosnak tartják azt is, hogy segítsenek a szenvedő betegek lelki és testi fájdalmainak enyhítésén.
Utolsó kommentek